Mivel még mindig tél van minden tiltakozásom ellenére, így kellett valami fincsi leves. Rögtön lett kettő is egy brokkoli és egy kukorica, nade most jöjjön a rügycsalogató zöld brokkoli. Alapvetően nem is szeretem, olyan zöld íze van, de mivel kiválóan ízesíthető, így miért is ne. Elvileg baromi egészséges, de mire megfőzöm, olyan sok vitamin nem marad benne, ezt remélem minden krémleves hívő tudja.
Szóval, ami kell:
Egy közepes fej brokkoli
Közepes fej vöröshagyma
2-3 kisebb szem burgonya
egy doboz laktózmentes tejföl
leveskocka (én a Mülleres bio mellett teszem le a voksot)
1 gerezd fokhagyma
kis olívaolaj
só és bors ha kell még
levesbetétnek: parmezán vagy grana padano (az én pénztárcám az utóbbi választotta)
Elkészítés: A burgonyát meghámozom, feldarabolom, majd a brokkolit is alaposan megmosom és rózsáira szedem. A krumpli és a brokkoli mehet is a lábosba, a víz el kell, hogy lepje, és még picit fölé, hogy legyen minek elforrnia. Ilyenkor hozzáteszem a leveskockát is és megvárom amíg megfő. Vagyis puhára. De nem szétfő! Ezalatt kis olívaolajon megpirítom a hagymákat, épphogycsak, üvegesre. Ha megfőttek a zöldségeim, akkor rádobom az egészet a hagymára, majd botmixerrel pürésítem.
Ha kész, akkor pedig hozzáadok ízlés szerint tejfölt, összekeverem, és hagyom, hogy egyet rottyanjon.
Amíg pihen a leveském, addig a reszelő nagyobb fokán (tökgyalu talán a hivatalos neve) reszelek egy kis sajtot. A sajtot kis kupacokban (képzeletben arra gondolok, hogy korong lesz majd belőle) leteszem a sütőpapíros tepsire, majd 175 fokon légkeverésen sütöm kb 5 percig. Érdemes nézni, amikor már épp szilárd,de még nem barnás-arany, akkor jó, mert ha már színes, akkor keserű. Voilá, kész is a parmezánropogós! És a leves is. Bon apétit!